11.r�sz – A megt�rt sz�v

1,5 �v telt el az �ta a nap �ta, hogy Leon elment a Kaleido Sz�npadt�l. A dolgok sokat v�ltoztak, az �j szerepl�k j�ttek, �s mentek. Augusztus v�g�n j�runk, Sora �ppen a gyakorl�teremben pr�b�lja t�k�letess� var�zsolni az ugr�s�t, amire m�r hajnali 6 �ta gyakorol. A jap�n l�ny sokat v�ltozott mi�ta Leon elment. A napjait csak gyakorl�ssal t�lt�tte, teljesen a v�gkimer�l�sig. Alig evett, hihetetlen�l sov�ny volt. A bar�taival alig foglakozott. Nagyon ritk�n tal�lkozott vel�k a pr�b�kon �s az el�ad�sokon k�v�l, alig volt kapcsolata a t�bbiekkel. Mag�nyos volt, egyed�l volt, teljesen elz�rk�zott a k�lvil�gt�l. �lland� partnere sohasem volt, mindenkit �gy k�pzett ki, mint anno �t Leon. Brut�lisan �s hat�rozottan. Senki nem volt m�lt� arra, hogy a l�ny p�rja legyen. Sora ezt nem b�nta, tudta, neki csak egy valaki lehet a t�rsa, �s az csak is a francia pegazus lehet.  A bar�tai agg�dtak �rte, de nem tehettek ellene semmit, Sora senkire nem hallgatott. Mindenkivel hideg volt, �s megvet�. Bez�rt maga k�r�l minden ajt�t, senkit nem engedett k�zel a sz�v�hez. Egy kapcsolata sem volt az �vek sor�n. Nem b�nta, neki csak a sz�npad volt.

M�r este 10 �ra fel� j�rt az id�, Sora kimer�lten �s hihetetlen�l f�radtan ugrott le a trap�zr�l, �gy d�nt�tt el�g volt m�ra ennyi, hazamegy. Lezuhanyozott, majd mag�ra vett egy farmershortot, egy feh�r p�l�t, �s egy papucsot. �gy ment haza gyalog. Szeretett ilyen id�ben, a s�t�tben, kint a tengerparton egyed�l hazas�t�lni. Ilyenkor mindig elgondolkozott a dolgokon. M�ig nem �rtette Leon mi�rt ment el, de ezzel a dologgal pr�b�lt egyre kevesebbet foglalkozni, kev�s sikerrel. Tudta, m�g szerelmes a f�rfiba.

Mikor Sora haza�rt, el�sz�r a konyh�ba ment be. Nem volt �hes, hab�r eg�sz nap nem evett szinte semmit. De az asztalon tal�lt egy cetlit, ami mellett volt egy kis ennival�. A h�zvezet�n�, Rosa hagyta ott neki, hogy egyen valamit. Sora elmosolyodott, tudta erre a n�re mindig sz�m�that. Az �telt gyorsan megette, nem is gondolta volna, hogy a test�nek ennyire sz�ks�ge van most erre. �rezte mag�n, hogy most m�r semmire nem k�pes. Fogta mag�t, felment az emeletre, �s ahogy volt kid�lt az �gyon.

Sora mellett Fantom jelent meg.
- Szerbusz Sora! R�g l�ttalak!
- Fantom, mit szeretn�l? Hagyj�l b�k�n, f�radt vagyok.
- Miel�tt elaludt�l, szeretn�k neked j�solni.
- Mondom, hogy hagyj�l! Nem �rdekel a j�slatod!
- De Sora! Ez ak�r fontos is lehet!
- Nem �rdekel! Menny most el!
- Rendben Sora. De annyit mondhatok, rossz �ton haladsz, elfelejteted mi az igazi �lmod. Hol vagy te, Igazi Kaleido Szt�r? – ezzel Fantom elt�nt Sora szemei el�tt.
- Te semmit nem �rtesz Fantom. – s�gta maga el� a jap�n l�ny. Majd elaludt.

M�snap reggel, ver�f�nyes vas�rnapra �bredt Sora. Az �r�j�ra n�zett, m�r 10 �ra volt. Tudta, ma nem lesz el�ad�s, sem edz�s, de � ett�l m�g ma gyakorolni akart, m�ghozz� j� kor�n. Kikelt az �gyb�l, elment f�rdeni, majd mag�ra kapott egy hal�sznadr�got, egy egyszer� b�zs sz�n� p�l�val, �s les�t�lt a konyh�ba. Lefel� menet m�r �rezte a finom k�v�, �s a frissen s�lt p�ks�tem�ny illat�t, majd a konyh�ba fordulva megl�tta a konyh�ban �ppen le-fel rohang�l� Ros�t.
- J� reggelt Naegino kisasszony! J�l aludt az �jjel? – mosolygott Sor�ra.
-  J� reggelt Rosa! K�sz�n�m j�l.
- S�t�ttem friss pog�cs�t �nnek, mell� egy kis k�v�t is f�ztem. Tess�k le�lni.
- K�sz�n�m, Rosa. De most sietek a gyakorl�terembe.
- Nem, Naegino kisasszony! Itt marad �s eszik! Soha nem szokott sz�pen megreggelizni, ma nem hagyja ki! Lefogadom, tegnap is csak annyit evett amennyit �nnek meghagytam vacsor�ra!
- Na, de Rosa! Sietnem kell!
- Nincs, semmi de. �lj�n le �s k�sz!  - sz�lt r� parancsol�an Rosa. Rosa egy 50 �veiben j�r�, k�v�rk�s, hihetetlen�l szerethet� asszony volt. Sora k�r�lbel�l 1 �ve vette fel, mivel alig volt otthon, nem tudta takar�tani a h�zat, �gy sz�ks�ge volt egy h�zvezet�re.
- Ok�.

Sora sz�pen fogta mag�t, �s le�lt az asztalhoz. Nem �rezte, hogy �hes lenne, de amint az els� falat lement a tork�n, mindent felfalt, ami az asztalon volt. Nem is gondolta volna, hogy ennyire finom lehet egy frissen s�lt pog�csa.
- K�sz�n�m Rosa, ez nagyon finom volt! De most m�r t�nyleg mennem kell. Viszl�t!
- Szerbusz, kedvesem. – sz�lt kedvesen Rosa. Agg�dott Sora miatt, hiszen m�r l�nyak�nt szerette. Nem sokat tudott arr�l, vajon mi�rt ilyen a l�ny, de egy dologban biztos volt, ez csak is szerelmi b�nat lehet. Sor�val nem sokat besz�lt, a l�ny Leon elveszt�se �ta, senkinek nem volt hajland� megny�lni, m�g annak, sem akivel m�r szinte egy�tt lakott.

Sora a tengerparton s�t�lt, ism�t csak gondolkozott. Hi�nyzott neki Leon, l�tni szerette volna szinte b�rmi �ron. Legsz�vesebben ut�na ment volna P�rizsba, de tudta nem teheti meg. Nem tudta mit mondani a f�rfinak, f�lne beismerni az �rz�seit.

Sora soha nem n�zett ut�na, sem az interneten, sem az �js�gokban, vagy a TV-ben, vajon mi lehet Leonnal. �rdekelte ugyan, mindenn�l jobban tudni szerette volna, hogy mi van vele, de nem tette meg. Nem akarta megtudni mi van vele, nem akart esetleg arr�l �rtes�lni, hogy bar�tn�je van, vagy a legrosszabb, hogy a feles�ge. Neki annyi el�g volt, hogy tudta, hogy j�l van.